A versenynapok a vívással kezdődnek, ezt követi az úszás, majd pedig a lovaglás, melyben annyi változás történt, hogy a két forduló sorrendjét felcserélték, azaz idéntől a jobbak - vagyis azok, akik két szám után az első 18 között állnak - lovagolnak másodjára. Ezzel a módosítást szorgalmazók a televízióknak akartak kedvezni, így ugyanis a lovaglás második "kanyarját" és a nem sokkal az után sorra kerülő - lövészettel kombinált - futást egy műsorban lehet közvetíteni.

A legnagyobb módosítás a zárásra vonatkozik, az eddigi első és utolsó számot egybeszervezték, mégpedig azzal a céllal, hogy a verseny a végéig kiélezett és kiszámíthatatlan legyen. Korábban négy szám után - a futóképességek alapján - nagyjából ki lehetett számolni a befutási sorrendet, ez alapvetően változott a lövészet beiktatásával. A hendikepes indítás megmaradt, a három szám utáni pontszámkülönbségeket másodpercre számolják át, a legjobb indul először, majd az összeszedett hátrányokkal következnek a többiek. A befutási sorrend egyben a végeredmény is, amit utólag pontszámmal is érzékelhetővé tesznek.

A 3000 méteres távot három lövészet szakítja meg. Az elsőre pár méter megtétele után kerül sor, majd 1000 méterenként következik még kettő. Egy-egy alkalommal ötször kell célba találni, ehhez elegendő nagyjából olyan teljesítmény, mint amilyen a korábbi rendszerben a heteshez kellett. A futás miatt azonban ez gyakorta nem jön össze, ilyenkor pótlövéseket lehet leadni meghatározatlan számban, de 70 mp letelte után mindenképpen tovább lehet - illetve kell - menni. Az jár jól, aki gyorsan és pontosan lő.

A kezdeti nehézségek után kezdi kiforrni magát a rendszer, de szakértők szerint egy-két évnek el kell telnie, mire minden nagyjából beáll, és az erőviszonyok is kialakulnak. Jelenleg még viszonylag nagy a szórás az élen, néhány versenyző akad csupán, aki egyenletesen jól szerepel, köztük Marosi Ádám.