Az olimpiai éremtáblázatunkat rendre feljavító öttusára négyévente körülbelül egy hónapig, mindig, mindenki nagyon büszke (ne hánytorgassuk Pekinget, mert ha Balczóra, Martinekre, Vörös Zsuzsára vagy Balogh Gáborra gondolunk igaz a mondás: a kivétel erősíti a szabályt).
Tehát négy évente boldoggá tesznek minket, két Olimpia között pedig le se ejtjük őket (már bocsánat)! Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ez a sportág igazi „hungaricum”. Mondjon valaki az öttusa, a vívás és a vízilabda mellett egy olyan sportágat, ami ennyire a miénk, magyaroké. A magyarság tudat kifejezésére egyre változatosabb eszközöket vetünk be. Kirakhatunk matricákat százával a kocsinkra, hordhatunk a pizsamánkon is nemzeti színű szalagot, belemehetünk parttalan vitákba és kesereghetünk is, ahogy szoktunk vagy JÁRJUNK ÖTTUSA VERSENYEKRE! Nem titok, hogy az új szabályok bevezetésekor (a lövészet és a futás egy, összevont szám lett) különböző összeesküvés elméletek láttak napvilágot, miszerint a mosósítások célja, a magyar sikersportág kiirtása az olimpiáról, komótosan, de módszeresen. A másik tézis szerint a távol keleti fejlődő országok szerették volna kisajátítani a modern pentatlon legmodernebb verzióját, nekik nem esett annyira jól a reggeli lövészet és zárásként a háromezer méteres futás. Gyakorlatilag egész Európa összefogása kevés volt a ”hagyományos” modern öttusa megmentéséhez. Először jött a kétségbeesés, a botrányosnak is nevezhető versenyek, majd a beletörődés és a munka. És láss csodát a magyar innen is feláll! Minket nem lehet megfogni!
Kevés pénzből és ami a szurkolókat illeti minimális támogatásból építkeznek a fiúk - lányok. Az európai és a hazai közönség számára is múlt hétvégén mutatkozott be a nemzetközi sportági szövetség naptárában szereplő hivatalos versenyen az új lebonyolítási forma. A budapesti Világkupán rögtön egy ezüstéremmel indítottunk, Marosi Ádám jóvoltából. Míg az utánpótlás korosztály, a juniorok a bulgáriai Európa Bajnokságon taroltak. Kovács Sarolta aranyérmes, Cseh Krisztina ezüst, a Kovács, Cseh, Tóth Adrienn alkotta csapat is első helyen végzett.
Emlékeztetnék mindenkit a tavalyi budapesti Világbajnokságra! Válogatottunk szállította az érmeket, ezeknek azonban csak a rokonok és ismerősök örvendeztek a helyszínen. Nyár volt, jó idő, szabadtér, jó hangulat, gyönyörű lovak, fegyverek, szálkás izomzatú férfi és minden nemzet közt a legszebbnek tartott női versenyzők, - kinek mi kell! Nekünk szinte semmi nem kellett... Mi tényleg csak akkor tudunk ezres tömegbe verődni, ha minősíthetetlen színvonalú magyar focit lehet nézni?
A múlt hétvégi Világkupán sem döntögettünk nézőcsúcsokat, pedig az első riadalmak ellenére az összetett szám tényleg jobban nyomon követhető a nézők számára. Marosi Ádám szerint is kezd sokkal izgalmasabb lenni a verseny. Nem hagyhatjuk, hogy -arra hivatkozva, hogy nincs néző, nincs reklámérték, nincs pénz!- a mindenható szponzorok kénye kedve szerint alakuljon a sportág sorsa. Nemzetközi szinten nem tehetünk sokat, de legalább itthon álljunk az embertelen mennyiségű edzésmunkát végző sportolók mellé, mögé.
A versenyek ingyenesen látogathatók! Tessék nyakba venni a gyermeket és megmutatni: így vívnak a magyarok, és látod fiam, nem véletlenül retteget mindenki anno, ha a magyarok lóhátra pattantak és céloztak. Aki egyszer kilátogat, azt rabul ejti az öttusa nyüzsgő, változatos, izgalmas világa, ezt garantálom.
A következő verseny időpontja május 14-17 Székesfehérvár. Ugye találkozunk?
Lina
SamsungSport.hu
|
2009.05.15
|
|