Április elsejétől Kálnoki Kis Attila lett a Magyar Öttusaszövetség főtitkára. A világ- és Európa-bajnok öttusázó tíz évig a médiában dolgozott, onnan tért vissza a sportágába.
Kálnoki Kis Attila (balról) és Martinek János versenyzőként is kipróbálhatta a futás közbeni lövészetet (Fotó: MTI - Kovács Tamás)
– Negyvennégy évesen miért döntött úgy, hogy visszatér az öttusához? – Mindig is a sportban vagy a sport közelében akartam dolgozni. Ezért lettem 1996-ban az UTE elnökhelyettese, vállaltam el 2005-ben a Képes Sport, majd a Nemzeti Sport főszerkesztői megbízását. A visszatérésemben döntő szerepet játszott, hogy Pécsi Gábor lemondása után, most először írtak ki nyílt pályázatot a főtitkári tisztségre.
– Erre hárman pályáztak. Számított arra, hogy az elnökség a két bennfentes, Varga Tamás főtitkárhelyettes, Slett Tamás versenyigazgató előtt önt választja? – Nyílt verseny volt, nem számíthattam győzelemre, ugyanakkor bizakodva vártam az elnökség döntését, mert van elképzelésem, tervem arra, hogyan lehetne még hatékonyabban menedzselni a válogatottat, és még jobban népszerűsíteni az öttusát.
– A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként színesebb, bulvárosabb sportlapot szerkesztett, a példányszámcsökkenést mégsem tudta megakadályozni. – Ez tévedés, a Nemzeti Sport árusértékesítése az én regnálásom alatt nem csökkent, sőt nyolcvanezer felett volt az összesen értékesített példány. Távozásomra szakmai magyarázatot nem kaptam. Új kiadóigazgató jött, aki mással képzelte el a lap irányítását.
– Utódja szintén egy volt öttusázó, Buzgó József lett. Sárfalvi Péter a Hír Tv-nél dolgozik, Madaras Ádám a tavalyi vb sajtófőnöke volt. Mi lehet a magyarázata, hogy ilyen sok öttusázó választja a médiát? – Remélem, nem hangzik nagyképűnek, de az öt számból álló öttusát értelmiségi sportágnak is lehetne nevezni. Nem véletlenül lett sok öttusázó híres ügyvéd, orvos, újságíró. Mivel van véleményünk a világról, a sportról, ezt közölni is akarjuk.
– Elődje, Pécsi Gábor sikeres szövetségi kapitány volt, majd remek, népszerű főtitkár lett. Milyen örökséget vesz át tőle? – Nehezet, mert magasra állította a mércét. Minden jelzőnél többet mond munkájáról, hogy tizenkét évig irányíthatta a szövetséget, s a tisztségéről maga mondott le. A jelenlegi gazdasági helyzet sem könnyíti a munkámat, hiszen elárulom, nem állnak sorba a szponzorok a szövetség előtt.
– Az újabb szabálymódosítás után hogyan látja a sportág jövőjét? – Többekkel ellentétben úgy látom, hogy a kombinált futás és lövészet bevezetése remek döntés. A futás közbeni lövészet a biatlonban már bevált, népszerű televíziós sportág lett, milliók figyelik a Világkupa-sorozatot. A korábbi versenyrendszerben a szakértők négy szám után már ki tudták számolni a végeredményt. Az újban viszont nagyon izgalmas lehet a befejezés, mert a futóforma mellett a lövészet is befolyásolja a végeredményt. A hét végi, mexikói viadalon például Marosi Ádám a 12. helyről futotta és lőtte fel magát a harmadikra. Természetesen egy ilyen forradalmi újítás nehézségekkel járhat. Aki kíváncsi, milyen az új versenyforma, az jöjjön ki a májusi, budapesti Világkupa-viadalara, s nézze meg élőben.
Magyarhirlap.hu - Salánki Miklós |
2009.04.01
|
|