- Mennyire tetted túl magad a tavalyi baleseten?
- Amennyire lehet, túl lettem magam rajta. Öt hónapot hagytam ki az olimpia óta, ami az edzésmunkában nyomot is hagyott, jelenleg nem vagyok olyan fizikális állapotban, mint ahogy kellene ebben az időszakban. De már folyamatosan dolgozom, és azon vagyok, hogy mielőbb utolérjem magamat.

- Már teljes értékű edzésmunkát végzel?
- Nem kímélem magam, ebből a szempontból igen. Fizikai terhelésem kicsit még különbözik a többiekétől, hiszen nem olyan régen kezdtem el tréningezni. Még intenzitásban fel kell zárkóznom. Haladok, már az út felét bőven megtettem, közel járok a felzárkózáshoz. Teljesen pozitívan gondolkodom, remélem, hogy a válogató versenyeken már megfelelő formában versenyzek majd.

- Lelkileg mennyire viseli meg az embert egy ilyen baleset? Tartasz a lovaktól egy ilyen esés után?
- Nincs bennem semmilyen félsz a lovak szempontjából. Ez csak egy szerencsétlen esés volt, ennél a 16 éves lovas pályafutásom alatt estem már nagyobbakat, meg is ütöttem már magam ezerszer. Most annyi történt, hogy szerencsétlenül érkeztem a nyeregkápára, ami megnyomta a hasamat, és egy belső vérzés alakult ki. Máskor ennél nagyobb eséseknél is visszaültem a nyeregbe és csináltam tovább az edzést.