Vörös Zsuzsanna mindent megnyert, amit versenyző csak megnyerhetett, volt olyan cím, amit többször is. Olimpiai, világ- és Európa-bajnok egyéniben, míg a vb-ken és Eb-ken váltóban és csapatban egyaránt többször is a dobogóra, annak tetejére állhatott társaival.

Zsuzsának ez az éve nem jött össze. A versenyzőnek még nem volt olyan esztendeje 1998, az első felnőtt érem - mindjárt világbajnoki ezüst - óta, amikor nem állhatott a dobogó valamelyik magaslatára a vb-n, vagy Eb-n. Idén sem történt ez meg, hiszen az Eb-n váltóban bronzérmesek voltak. Egyéniben? Szerencsére vigasztalhatja ama tény, hogy az Eb-n mindjárt olimpiai kvótát szerzett, és így már nyugodtan készülhet a jövő évi ötkarikás játékra. Érdekes, hogy milyen furcsa is az emberek közelítése a sikerhez, vagy a balsikerhez. Mert: a világbajnokságon Berlinben a női öttusázók nem állhattak dobogóra semmilyen kategóriában, így a közvélemény persze, hogy azt suttogta: mi történhetett a lányokkal, hogy egy vacak érmet sem hoztak haza? Pedig hej, de sok sportág csapata lenne boldog a vb 4. helyével...

- A legfontosabb számomra az olimpiai kvóta megszerzése volt idén. Tegyük hozzá: ha előtte nincs a súlyos sérüléssorozatom és a betegségem, akkor akár érmet is szerezhettem volna. Az egynapos öttusával az is együtt jár, ha az az egy nap nem tökéletes, nem lehet javítani. A vb-n ez történt - mondta a klasszis.

Más belehal a mellhártyagyulladásba, Zsuzsa miután kilábolt ebből, néhány nap múlva már versenyzett és nyert a fehérvári VK-futamon. Mekkora erő, lelki erő kellett ahhoz, hogy az ágy, a pihenés helyett a lőteret, a vívópástot, a futópályát célozza meg a versenyző?

- Megviselt ami történt. Jó alapozáson voltam túl, az Eb előtt jött a kézsérülés, a mellhártyagyulladás, még előtte meg a gyomorhurut. Fizikailag, lelkileg ez rossz volt, mindezt éreztem az Eb-n, ennek ismeretében talán érthető az örömöm az 5. hely és a kvóta miatt. Ilyen balszerencsés sorozatom még soha nem volt az elmúlt 13 évben. De azt mondom: inkább most, mint az olimpia évében...

Voltak hangok, mi szerint a bajnoknő nem nagyon akarta már ezt a világbajnokságot - tekintettel az eddig elmondottakra -, ami akár érthető is.

- Hosszú volt az év, a felkészülés, különösen úgy, hogy a héten még előttünk van Pekingben a Világkupa-döntő. Valóban mocorgott ez bennem, hisz megvolt a kvóta, és nagy feszültségtől szabadultam meg. Talán kissé át is estem a másik oldalra, túl nyugodtan mentem Berlinbe.

Három a magyar igazság. Zsuzsának jövőre a harmadik olimpiája következik. Sydneyben kevésbé volt sikeres, Athénban viszont nyert. Mi lesz a harmadik igazsága?

- Kíváncsi vagyok, hogy a harmadik olimpián megfelelő rutinnal a hátam mögött mire leszek képes? A rutint szeretném a siker szolgálatába állítani, de, hogy ez, a jó felkészülés mire lesz elég, az csak Pekingben, a verseny napjának estéjén derül ki...